<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

                             Petőfi Sándor       

<!-- /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} h2 {mso-style-next:Normál; margin-top:12.0pt; margin-right:0cm; margin-bottom:3.0pt; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; page-break-after:avoid; mso-outline-level:2; font-size:14.0pt; font-family:Arial; font-weight:bold; font-style:italic;} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} -->

, Petrovics István mészárosmester, szlovák családból származott, de magyar anyanyelvű volt. Édesanyja, Hrúz Mária, férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott.

Petőfi Sándor 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, ahol még ezen a napon Petrovics Alexanderként keresztelték meg. (A nevét később ő maga változtatta Petrovics Sándor-ra, majd Petőfi Sándor-ra.) A család először meglehetősen jó anyagi körülmények között élt. Egyetlen öccse, Petőfi István 1825-ben született.

Egyéves korában Kiskunfélegyházára költöztek, melyet Petőfi később szülővárosának tekintett. E várost Szülőföldemen című költeményében születése helyének nevezte. Az apa lehetőségeihez mérten megpróbálta a legjobb iskoláztatást biztosítani gyermekeinek. Az ifjú Petőfi már ötévesen koptatta az iskolapadot, összesen kilenc iskolában tanult: Félegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecbányán. Poétánk ebben az iskolában bukott meg félévkor. Atyja erre megírta neki, hogy mint érdemetlen fiúról leveszi róla kezét.

A valósághoz tartozik azonban, hogy a család ekkorra minden pénzét elveszítette, ezért nem támogatta tovább az apa.

Az ifjú ekkor gyalog útra kelt, Pestre tartott, ahol alkalmazta a Nemzeti Színház. Ezután besoroztatta magát Sopronba, a gyalogezredbe. Miután az év folyamán kétszer került kórházba, egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva leszerelték.

Azután 1841 őszén újra tanulásra adta fejét – egy évet élt és tanult a híres pápai kollégium falai közt. Itt lett barátja Jókai Mór.

Eztán jutott Debrecenbe, melyre később emlékezve így írt: „Hej, Debrecen… sokat szenvedtem én tebenned”. Először a városi színtársulatnál talált állást, majd egy kisebb, hamar tönkrement vándortársulatnál. Végül a beteg, elgyengült és anyagi nyomorral küszködő költő 1844 februárjában, a hideg télben gyalog vágott neki a pesti útnak, hogy műveinek kiadót találjon. Vörösmarty Mihály  támogatta az ifjút, s állást kapott a Pesti Divatlapnál.

1844-ben ismerkedett meg Csapó Etelkével, a leány azonban 1845 elején váratlan betegségben elhunyt.

Még ugyanebben az évben ismét megszólaltak a szerelem hangjai Petőfi költészetében. Verseinek ihletője ezúttal a gödöllői jószágigazgató szőke szép leánya, Mednyánszky Berta volt. Ám a lány apja nem nézte jó szemmel e kapcsolat lehetőségét és eltiltotta Petőfit Bertától.

 

1846. szeptember 8-án Erdélyben, egy nagykárolyi bálon ismerte meg Szendrey Júliát. Hosszan társalogtak, s a költőre e találkozás mély benyomást tett. A szigorú apa nem találta méltó párnak Petőfit az ő művelt Júliájához, két leánykérés így kudarcba fulladt. A Júliával kötendő házasság 1847. szeptember 8-án, pontosan egy évvel találkozásuk után valósulhatott csak meg. A mézesheteket a pár Koltón, Teleki Sándor grófnak  kastélyában töltötte.

1847 februárjában szövődött örök barátsága Arany Jánossal, Petőfi első levelét a Toldi olvasása után írta neki.

1848. március 15. a pesti forradalom s egyszersmind Petőfi napja. A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált. Petőfi a Pilvaxban, majd az orvosi egyetem udvarán és a Nemzeti Múzeum előtt szavalta el versét, a Nemzeti dalt.

December 15-én megszületett fiuk, Zoltán.  Ezután került a szabadságharc  erdélyi hadseregéhez, Bem József tábornok mellé. 1849 tavaszán ezzel együtt családi gondjai is ismét megszaporodnak: két hónap különbséggel előbb apját, majd édesanyját vesztette el.

1849. július 31-én került sor a Segesvár melletti ütközetre. Délután egykor Bem utasította, hogy hagyja el a csatateret. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol egy katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő – lova már nem lévén – futva elindult. Meghalni nem látta senki.

A tudomány mai álláspontja szerint Petőfi elesett a segesvári csatában. Mások ezt vitatják, szerintük hadifogolyként Oroszországba hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt.

Szendrey Júlia hosszan kerestette Petőfit, majd 1850 júliusában férjhez ment. 1868-ban hunyt el, a Kerepesi temetőben nyugszik.

 

Móra    Ferenc            

1879, Kiskunfélegyháza -- 1934, Szeged

Móra Ferenc szegényparaszt családból származott. Atyja, Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester. Anyja, Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. 1904-től a tisztviselő, könyvtáros, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett. 1908-ban régészeti tanfolyamot is végzett. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után múzeumi igazgató lett.

Pályáját versírással kezdte, később is írogatott verseket. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása című regényében, amelyet Hannibál tanár úr címmel filmre vittek

1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók

Legismertebb művei:

Rab ember fiai

Csilicsali Csalavári Csalavér

Kincskereső kisködmön

Dióbél királyfi

Aranykoporsó (történelmi regény)

Dióbél királykisasszony

Az aranyszőrű bárány

A cinege cipője

Hannibál feltámasztása

A hatrongyosi kakasok

Zengő ABC

A századik könyv

                              Mátyás király

.Mátyás király1458-1490 uralkodott. Mátyás uralmána. 

legerősebb támasza az 1470-es években kiépített zsoldossereg volt. A legerősebb harcosa a kisnemesi származású Kinizsi Pál.

Mátyás királynak Budán és Visegrádon volt a palotája. A budai palotában helyezkedett el a könyvtár. Itt lánccal odaerősített díszes bőrkötésű vagy éppen selyembársonnyal borított arany, ezüst kapcsos kódexek sorakoztak. A könyvtár tőszomszédságában állt a csillagvizsgáló. 

Mátyás trónterme 30 méter hosszú és 12 méter széles volt. Vörösmárvány kandalló állt benne, rajta a gyűrűs holló, két oldalt pedig Csehország és Magyarország címere.  

A Pilis és a Vértes erdejében a vadászat nyújtott kikapcsolódást és szórakozást az uralkodónak.

A pilisi hegyek lábánál fekvő visegrádi palotában 350szoba volt.

Mátyás reneszánsz udvara vonzotta a külföldi, főleg olasz költőket, írókat, tudósokat.

Mátyás környezetéhez tartozott Janus Pannonius, magyar nevén Csezmiczei János, leghíresebb latinul író költőnk. És ott élt nagy királyunk udvarában az olasz Bonfini mester is, aki udvari történetíróként később megörökítette Mátyás életét.   

Oldal: Írók, költők
Majoros Márk honlapja - © 2008 - 2025 - sabolcs.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat